K�t utaz� angyal meg�llt, hogy az �jszak�t egy tehet�s csal�d h�z�ban t�ltse el.
A csal�d udvariatlan volt, �s megtagadta az angyalokt�l, hogy a nagy h�z vend�gszob�j�ban pihenj�k ki magukat. Ehelyett egy kis helyet kaptak a hideg pinc�ben.
Amikor kiny�jt�ztak a kem�ny padl�n, az id�sebb angyal megl�tott egy lyukat a falon �s kijav�totta azt. Amikor a fiatalabb angyal k�rdezte, mi�rt, az id�sebb angyal �gy felelt:
- A dolgok nem mindig azok, aminek l�tszanak.
A k�vetkezo �jjel mindketten egy nagyon szeg�ny, de vend�gszeret� paraszt �s feles�ge h�z�ban pihentek. Miut�n azt a kev�s �telt is megosztott�k vel�k, amily�k volt,
�tengedt�k az angyaloknak az �gyukat, ahol �k j�l aludtak.
Amikor a k�vetkez� napon a Nap felkelt, az angyalok k�nnyek k�z�tt tal�lt�k a parasztot �s a feles�g�t. Az egyetlen tehen�k, akinek a teje az egyed�li bev�tel�k volt, holtan fek�dt a mez�n.
A fiatal angyal d�h�s lett �s k�rdezte az id�sebbet, hogyan hagyhatta, hogy ez megt�rt�njen.
- Az els� embernek mindene megvolt, m�gis seg�tett�l neki - v�dolta. - A m�sodik csal�dnak kevese volt, �s hagytad, hogy elpusztuljon a tehen�k.
- A dolgok nem mindig azok, aminek l�tszanak - mondta az id�sebb angyal. - Amikor a nagyh�z hideg pinc�j�ben pihent�nk, �szrevettem, hogy a falon l�v� lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan moh� volt �s nem akarta megosztani szerencs�s sors�t, betapasztottam a falat, hogy ne tal�lhassa meg. Amikor a utols� �jszaka a paraszt �gy�ban aludtunk, j�tt a hal�l angyala, hogy elvigye a feles�g�t. Helyette odaadtam a tehenet.
"A dolgok nem mindig azok, aminek l�tszanak."