Vágyaid
Eleged van a hallgatásból,
Szeretnél jobb lenni mától,
Szavakba önteni érzelmeid,
És megfogalmazni félelmeid.
Megtörnéd a kínos csendet,
Mi felőrli a lelkedet.
Nem félnél a találkozástól,
Sem mások fájdalmától.
Elhinnéd, hogy szép az élet,
S nem biztos, hogy rossz a végzet.
Újra tudnál reménykedni,
Célokat magad elé tenni.
Barátaid nem vesznének el,
s többen lennének melletted.
Őszintén tudnál élni velük,
S arcodon újra mosolyt lelünk.
|